Barion Pixel
×
Vevőszolgálat: +36 (70) 3670456
Belépés
0 0 termék a kosárban
Képáruház Logo
Képáruház Logo
×
Fotó Tapéta Akció Banner
Kategóriák

Created with Sketch.
Köszönöm szépen a munkájukat, a megrendelt poszter igényes, szép, munka. A képkeretező is elimerését fejezte ki, első reakcióként azt mondta nagyon szép! Szeretjük Gustav Klimt: Adele Bloch- Bauer c. festményét, azt kaptuk amit vártunk. Mindenkinek jó munkát kívánunk!

M. Tünde
2021. június 15.
Köszönjük, hogy minket választottak!

Akseli Gallen-Kallela + négyzet témájú vászonképek, faliképek, poszterek, tapéták

Akseli Gallen-Kallela
Akseli Gallen-Kallela - festő, építész, iparművész (Pori, 1865. április 26. – Stockholm, 1931. március 7.)

Stílusa a nemzeti romantikától a realizmuson és a szecesszión át a szimbolizmusig ívelt.

1894-ben festette nagy feltűnést keltő képét a Symposiont, mely őt és barátait - Oskar Merikantot, Robert Kajanust, és Jean Sibeliust - ábrázolja egy nagy ivászat közben. 1894 decemberében Berlinben közös kiállítása volt Edvard Munch-kel. 1895-ben itt kapta a hírt, hogy lánya – Impi Marjatta – diftériában meghalt. Ekkor festett képei zordabb témákat dolgoznak fel, pl Lemminkäinen anyja fia holttesténél, Joukahainen bosszúja vagy A Sampo védői. Impi Marjatta halála után készül el házuk Tampere közelében Ruovesiben, amit Kalelanak neveztek el. Ez a fából épült ház, a finn nemzeti romantikus építészet egyik jellegzetes példája. Még ebben az évben Londonba utazott, hogy grafikai nyomdagépet vegyen, és tanulmányozza az üvegfestést.

1897-ben Firenzébe látogat, majd tovább Pompeibe, ahol freskófestészeti technikákat tanult. Ebben az időben fordul érdeklődése az iparművészet felé is. Louis Sparre, A. V. Finch és ő megalapították Porvooban az Iris műhelyt, ami a finn iparművészet egyik bölcsőjének tekinthető.

Az 1900-as párizsi világkiállításra ő festette a finn pavilon freskóit, és ő tervezte az Iris-szoba belső berendezést és bútorokat. A freskók kifejezik Gallen-Kallela vágyát a finn függetlenség iránt; az Ilmarinen a viperaföldet szántja című freskón az egyik kígyó az orosz cári koronát viseli. A Világkiállítás komoly sikert hozott Gallen-Kallela számára; két arany- és egy ezüstérmet nyert.

Több művészettörténész szerint alkotópályának csúcspontját a Poriban található Jusélius Mauzóleum freskói jelentik. A képek összefoglaló témája az élet győzelme a halál fölött. Sajnos a freskók megrongálódtak. A festő fia, Jorma végezte a helyreállításukat apja vázlatai alapján.

907-ben hivatalosan finnesítette nevét Akseli Gallen-Kallelára. 1907-ben és 1908-ban is Budapesten járt. 1908-ban nagy kiállítása volt, a Szépművészeti Múzeumban, ahol csaknem 500 művét láthatta a magyar közönség. Számos budapesti tárgyú képet festett ekkor, például A királyi vár Budapesten, A Gellért-hegy a Duna-parti Corso Kávéház felől nézve, Egy Duna-híd szobra.

1909-től Kenyában, Nairobiban élt. Afrikai tárgyú festményeinek színvonalát sok kritikusa egyenetlennek tekinti. A festő felismervén, hogy a fő ihletadója Finnország, 1911-ben hazatért. Ekkor tervezte meg és kezdte felépíteni műteremházát Tarvaspääben. Ez sok időt és energiát vont el tőle. Szintén ebben az időben (1911-15) töltötte be a Finn Művészeti Társaság (Suomen Taiteilijaseura) elnöki tisztét. Ebben a minőségében szembekerült a feltörekvő új művészgeneráció számos tagjával.

1914-ben kiállítása volt a Velencei Biennálén. A háború kitörése miatt a képek egy időre Olaszországban ragadtak. 1918-ban – fiával Jormával együtt – részt vett a polgárháborúban a fronton. 1919-ben Mannerheim marsall szárnysegédje lett. Mannerheim felkérte a hadsereg számára zászlók, kitüntetések és egyenruhák tervezésére.

1919-től haláláig a Kalevala Társaság (Kalevalaseura) alelnöke. A társaság legfőbb céljának tekintette hatalmas anyagot felölelő Nagy Kalevala (Suur-Kalevala) kiadását. Úgy döntöttek azonban, hogy előbb egy díszes rövidebb kiadást jelentnek meg; a Koru-Kalevalát, Gallen Kallela illusztrációival. Az 1922-ben megjelent művet a finn könyvművészet kimagasló alkotásának tekintik.

Részt vett a Finn Művészeti Akadémia (Suomen Taideakatemia) alapításában, melynek 1922-től elnöke volt. Ennek ellenére ismét hosszabb időre elhagyta Finnországot; 1923-ban az USA-ba költözött, ahová felesége és lánya is követte. Taosban (New Mexico) tanulmányozta az indián művészetet. Chicagoban hozzálátott a Nagy Kalevala illusztrációihoz. Ezt a munkát haláláig nem tudta befejezni. 1926-ban tért vissza Finnországba.

Utolsó nagy munkájaként megfestette a Finn Nemzeti Múzeum előcsarnokának freskóit. Ezek - egy kivétellel - az 1900-as párizsi világkiállítás finn pavilonjának híres freskóit ismétlik meg.

1931-ben koppenhágai előadóútján tüdőgyulladást kapott, és hazatérőben Stockholmban meghalt.
... (Mutass többet)
1 db termék: